| Kasnyík TG Wine Manufaktúra |
| Írta: Administrator |
| 2010. január 06. szerda, 13:27 |
|
Kézművesek Az elmúlt években többen is megpróbáltak előbbre lépni a kürti kistermelők közül, kitörni a hobbiborászat bűvköréből. Minden bizonnyal a Kasnyík testvérpár tette a legnagyobb lépést, és mint tesztünkből látszik, kiváló borokat készítenek. Nem mellesleg Tamás a Kürti Pincefesztivál megálmodója, az általa irányított helyi szövetkezettel együtt főszervezője. Az évente mindössze hét-nyolc ezer palack bort készítő pince megbúvik a kürti szőlőhegy sokféle stílusban épült pincéi, hétvégi házai között. A "manufaktúrát", azaz kézművességet véresen komolyan veszik, nemcsak a borászati, hanem a szőlőben adódó munkákat is saját maguk végzik.
Kasnyík Tamás: A "két ember" nálunk tényleg kettő. Nincs alkalmazott, legfeljebb időnként a szülők, barátnő-feleség segítenek be. Minden munkát mi végzünk, a metszéstől a szüretig. Na jó, a szürethez elhívjuk a szomszédokat is, de a feldolgozás már kizárólag a kettőnk munkája. Ezért adtuk a pincének a Kasnyík TG Wine Manufaktúra nevet. A TG a keresztnevünkből (Tamás és Gábor) adódik. Valamit amúgy is bonyolítani kellett rajta, mert a fél falu Kasnyík, de a választott név kötelességeket is ró ránk. Vannak olyanok a hegyen, akik megépíttetik a pincét, felvásárolják a szőlőt, aztán felvesznek néhány embert, elvégeztetnek velük minden munkát, majd nagy borásznak érzik magukat. Tőlünk ez a felfogás távol áll. Szezonban kemény a munka, de így hiteles kézműves pincészet vagyunk, nem utolsósorban saját magunk szemében is. Tamás és Gábor a harmincas éveik elején járnak, mindketten mezőgazdasági végzettségűek, állattenyésztést és szántóföldi növénytermesztést tanultak. Tamás a kürti mezőgazdasági szövetkezet elnöke, amely 180 hektár szőlőterülettel rendelkezik, viszont bort nem készít. Gábor teljes idejét saját pincészetüknek szenteli, ő kettejük közül a szőlész. Gyerekkoruktól közeli kapcsolatban állnak a szőlővel-borral, ahogy az emberek nagy része Kürtön. Kasnyík Tamás: Nem egészen másfél hektár területtel rendelkezünk, illetve ezen kívül valamennyi szőlőt vásárolunk a szövetkezetből is, természetesen ugyanolyan áron, mint bárki más. A magánemberektől vásárolt szőlő nehéz ügy. Hiába állapodsz meg a gazdával, hogy mondjon egy árat és mennyiséget, kifizeted az egészet előre, ha betartja a tőketerhelést és a szüreti időpontot. Beüt a szüreti láz, és ahelyett, hogy hallgatnának a borászra, szaladnak hetekkel az ideális időpont előtt a felvásárlóhoz, és fillérekért túladnak a termésen. Az emberek beidegződései nagyon nehezen változnak. Édesanyám például eljött segíteni zöldszüretkor, és a harmadik tőke után azt mondta, hogy ezt nem csinálja tovább, megy haza. Komoly lelki megrázkódtatást okozott neki a zöld termés levágása. Három éve palackoznak, előtte csak pár száz literrel "játszadoztak", illetve édesapjukkal készítettek reduktív módon, acéltartályban Kékfrankos rosét, Morva muskotályt és Müller Thurgau-t. Ezek a fajták ugyanilyen stílusban ma is megvannak, de a pince egyértelműen elindult az oxidatív, fahordós erjesztés-érlelés irányába. Utóbbiak teljesen más világ, mint az üde, gyümölcsös reduktív borok. A Tramini (amit egyébként Tamás nem nagyon kedvel, mert túl parfümösnek tartja) nagyon jól bírja a hordót, igazi illatkavalkáddal köszön be, majd szép test és savak következnek. A többi bor is ilyen: megmarad a tetszetős gyümölcsösség, a hordó pedig inkább csak kiegészíti a képet. Nagyszerű az Olasz rizling, Rajnai rizling is. A vörösborok közül a Kékfrankost, Portugiesert és a Zweigelt-et lehet kiemelni. Ezen kívül Chardonnay, Zöld veltelini, Sauvignon blanc, Szent Lőrinc, Alibernet, Pinot noir és André alkotják a választékot. Kasnyík Gábor: Túl sok szőlőfajtával dolgozunk, amit a következő években szeretnénk hétre-nyolcra redukálni. A mennyiséget sem fogjuk túlságosan növelni. Úgy gondolom, két ember tíz-tizenkétezer palacknál többet nem tarthat kordában. Azt sem akarjuk, hogy a "fejünkre nőjön" a pincészet. Kasnyíkék két pincében dolgoznak, az egyikben vendégeket is fogadnak, itt tizenkét főt tudnak leültetni. A borokat nagyrészt helyben adják el, különösebb marketing nélkül, hírük "szájról-szájra" jár, gyakorlatilag a BORIGO is így jutott el hozzájuk. Bornapokon, fesztiválokon viszont szívesen részt vesznek, sőt, Tamás a 2008-ban elsőként megrendezett Kürti Pincefesztivál ötletgazdája és szervezője. Kasnyík Tamás: Pár éve eljutottam nagyobb szlovákiai pincefesztiválokra. Rádöbbentem, hogy a kürti pincesoron, autentikus környezetben sokkal színvonalasabban meg lehetne valósítani mindezt. Meglátogattam más fesztiválokat, Etyeken, a Budai Várban, és elhatároztam, hogy valami hasonlót, de mégis egyedit kell szerveznünk. A rendezvény jelentősége, hogy tudatosítsuk a szlovákiai szakmai és borkedvelő közönséggel, mit jelent Kürt, a kürti szőlők, pincék, ahonnan a minőségi szlovákiai borok jelentős része származik. Országszerte elismert szaktekintély ugyan Korpás András mérnök úr, fajtanemesítő, és a Melecsky-Sütő páros (Strekov1075) borai is eljutottak a két fővárosba, Pozsonyba és Kassára, de a falu nevét még jobban meg kell erősíteni. Komoly akadályokba ütköztünk, hiszen a hegyen nincs közmű (közvilágítás, víz), végül ezeket sikerült megoldani, és az első napon megjelent hétezer látogató mindenért kárpótolt. Reméljük, idén tízezer embert tudunk fogadni, és itt meg is szeretnénk majd állni, hiszen nem szeretnénk a tumultust sem. Vigyáznunk kell arra is, hogy a borok minősége jó legyen, a rövidtávú "üzleti szellem" ne menjen a rovására. Ebben komoly szerepe lehet a hegyközségnek, előbírálatnak. Szerencsére sokat fejlődtek a kürti borosgazdák, kezdik érteni, hogyan lehetnek sikeresek. A 2009-es fesztivált július 25-26-ára tervezzük (http://www.strekovin.sk/hun.html). Kasnyík TG Wine Manufaktúra Forrás: Borigo Magazin, Geönczeöl Attila. |